A rózsabokor tavaszi metszése

Rutinos rózsametszővé válni idő és gyakorlás kérdése, de közel sem lehetetlen, sőt sokszor inkább egy túlmisztifikált jelenség. A rózsabokor gondozásától sokan tartanak, a kertbarátok többsége nem is mer metszőollóval közelíteni a növényhez. Pedig itt az elején szögezzük le: akkor lesz gazdag virágzás, ha jó alaposan visszavágjuk a rózsát.

De miért van szükség a metszésre?

• Hogy eltávolítsuk az elhalt, beteg hajtásokat.
• Hogy serkentsük az új hajtások és a virágok növekedését, mivel a levágott ágak gyorsan visszanőnek.
• Hogy elejét vegyük a túlzott burjánzásnak.
• Hogy formás alakzatot alakítsunk ki.

Mikor metszem meg a rózsabokrot?

A kertészkedők körében a tavaszi és az őszi metszés közötti dilemma a leggyakoribb. A szakértők azt javasolják, hogy csak azoknak érdemes ősz végén vagy tél elején metszeni, akiknek nagy mennyiségű rózsabokruk van. A nagyobb zöldtömeg letermelését ilyenkor el lehet végezni, de a legtöbb rész eltávolítása mellett hagyjunk egy kis visszavonulási lehetőséget a növénynek. Ugyanis, ha a szokott 3-5 rügyre nyírjuk az ágakat, de jön egy keményebb tél, akkor a tavaszi igazító metszés alkalmával lehet, hogy már nem tudjuk visszavágni, mert elfagyott. Ezért, ha csak lehet, ne ősszel metszünk, mert a fagykár valódi hazárdjáték rózsáink életével. 

Akkor járunk el jól, ha tél végén vagy kora tavasszal végezzük el a műveletet, amikor már nincs éjszakai fagy, de a nappali felmelegedés még nem annyira magas, hogy a rügyek megpattanjanak, azaz még nem indult be a nedvkeringés. Azt mondják, hogy a szerelemben és a kertészetben a legfontosabb az időzítés, és ez nagyon igaz a metszésre is. A rózsabokor tavaszi metszésére alkalmas rügypattanás előtti időszak csak egy szűk kéthetes intervallumot takar, február végén, március elején, bár résen kell lenni a hektikus időjárás miatt is.  

A rózsametszés úgynevezett módszertanával kapcsolatban eltérőek a vélemények a szakértők körében. Ráadásul ahány ház, annyi szokás, a lényeg azonban, hogy mielőtt munkához látna, mindig tájékozódjon, hogy az adott fajtánál (például: bokor -, futó -, törzses rózsa) melyik az optimális gondozási mód! 

Rózsametszési 1x1

1. Legelső lépésként gondolkodás nélkül eltávolíthatjuk azt az ágat, hajtást, amely:

• kilóg az útra, belelóg a sövénybe, kerítésbe,
• beteg, sérült vagy elhalt (tőből vágjuk le),
• vadhajtás (szintén tőből metsszük ki),
• fagyási sérülést szenvedett (3-4 cm mélyen ollózzuk),
• gyenge, egy ceruzánál vékonyabb hajtás,
• a korona közepe felé, keresztbe vagy számunkra kedvezőtlen irányba hajt.

2. A fiatal, azaz 10 évesnél fiatalabb rózsatövek esetében a nagyobb ágakat általában 4-6 szemre, a fiatalabbak 2-3 rügyre metsszük vissza.

3. Idős rózsabokroknál jellemző a nagyon vastag, megfásodott szár, ezért itt nem a talajtól számítjuk a 10 cm-es magasságot, amit elmetszünk, hanem onnan, ahol ezek a törzsek elkezdenek vékonyabb ágakba átmenni. Ez gyakran a tő 40-60 centis magasságánál kezdődik.

4. Éles és mindig tiszta eszközzel, a szem felett kb. 1 centivel sréhen ejtsen vágást, úgy, hogy annak lejtése a rügy ellenkező oldala felé nézzen. Így a szárból kifolyó nedvesség nem a rügyre folyik.

5. A vegetációs időszakban, nyáron már csak az ötleveles szabályt alkalmazzuk, amikor az elnyílt virágot az első ötleveles ágig vágjuk le, lehetőleg idejében, hogy a rózsa új virágbimbók hozására fordíthassa az energiáját.

 A tavaszi metszés alkalmával legyünk tehát bátrabbak, nem elég csak a rózsa elhalt ágait eltávolítani. Akkor teszünk jót a rózsabokorral, ha jó alaposan, radikálisan visszavágjuk. A növény ezt meghálálja és fantasztikus mennyiségű rózsavirágra számíthatunk a szezonban.

képek forrása: Pinterest